A hauslabjochi ember – közismert nevén Ötzi – a világ legrégibb, teljes épségben megmaradt emberi holtteste. 1991-ben Tisenjochban (olasz-osztrák határ) az Alpok magas hegyei között találták a férfi múmiát. Radiokarbon kormeghatározási módszerrel korát kb. 5300 évre (i. e. 3300) becsülik. Fegyvereit, ruházatát megvizsgálva egy sor művészettörténeti és egyéb kérdést is újra kellett vitatni.
Érdekessége többek között bőrének tetováltsága is. A bőrében talált motívum párhuzamos vonalakból, illetve kereszthez hasonló ábrákból áll. A múmián 15 kékesfekete, szénporral készült tetováláscsoportot találtak: negyvenhét, csoportonként párhuzamos vonalat valószínűleg gyógyító szándékkal rajzolták a lágyéktájon és a jobb bokája körül. Van még egy kereszt alakú rajzolat a jobb térdhajlatában és több pont a klasszikus akupunktúra pontokon. Ezt a fajta „égetést”, ami közben tűvel gyógynövényeket juttattak a bőr alá, más népek is alkalmazták.
A British Museum 2018-as új adatai szerint 5200 éves, figurális tetoválást fedeztek fel két, már 100 éve a múzeum tulajdonában lévő egyiptomi múmián.
Az infravörös vizsgálat után kiderült, hogy az eddig elszíneződésnek hitt foltok valójában tetoválások, amelyek a férfi egyeden két állatot ábrázolnak: egy óriási bikát, melyet hosszú farokkal és kidolgozott szarvakkal ábrázoltak, és egy sörényes juhra hasonlító állatot, görbe szarvakkal és púpos vállal. A bikát az azóta már kihalt tülökszarvúak családjába tartozó aurochként azonosították. Félték, csodálták és gyakran imádták az ókori világrészeken.
Mindkét típusú állat, amelyet a múmiára tetováltak, gyakran kapcsolódik a férfi hatalom ábrázolásához, a virilitáshoz, a termékenységhez és a teremtéshez.
A női múmia felső karján és vállán lineáris és S alakú motívumokat találtak; ezek a legrégebbi tetoválások, amelyeket valaha női egyeden azonosítottak. Ezeket a jeleket akkoriban sokszor különböző kerámiák díszítésére is használták.
A minták értelmezését sajnos korlátozza, hogy a viselőik – akik a szénizotópos kormeghatározás szerint 3351 és 3017 között éltek – az egyiptomi hieroglifák használatát megelőző időszakból származtak. Ez megnehezíti a tetoválások mögöttes jelentésének meghatározását, mivel a kutatóknak párhuzamot kell találniuk más képekkel, ábrázolásokkal, de úgy vélik, hogy a tetoválások a státusz, a bátorság és mágikus tudás szimbólumával kapcsolatosak.
Korábban a történészek úgy gondolták, hogy ebben az időszakban csak nőket tetováltak, a termékenységre vagy akár erotikus okokra visszavezethetően. Az új leletek felfedezése azonban bizonyítja, hogy mindkét nemnél egyformán létezett, illetve, hogy az eddig véltnél ezer évvel korábban jelent meg a tetoválás szokása Afrikában.
