Egyiptomi eredetű mitikus tűzmadár, amely a görög mitológiában egy hosszú életű, ciklikusan regenerálódó, vagy más módon újjászülető lény. A legendák szerint – természetesen attól függően, milyen eredetűek – a főnix 500, 1461, vagy 15994 évig él. Legismertebb leírása szerint vörös-arany tollazatú hím madár, amely élete végén fahéj ágacskákból rak...
Párizs - Franciaország fővárosa. Neve franciául: Paris, latinul: Lutetia.
Régészeti leletek alapján, már i.e. 4200-ban lakott település volt a mai Párizs helyén. A város a 4. században kapta nevét, az őskorban ott élő parisius (többes számban parisii) törzsről. A 12. századtól királyi székhely lett, 1108-ban VI. Lajos, majd II. Fülöp...
A bika ősidőktől fogva az ember egyik szent jelképe. Az őskorban mint totemállatot tisztelték (lásd a barlangrajzokat), mint különleges lényeket, azok szellemét, és a természetfeletti erőt testesítették meg.
A bika idővel szinte nélkülözhetetlen lett, húsával, szőrével, szarvával és fizikai termetével a teherhordásban is segítette az embert. Eurázsiában a legnagyobb testű...
A jin-jang mintha két jel lenne, egymást kiegészítve, egymásba olvadva, átalakulva. Mindenki másnak látja, például két hal vagy két vízcsepp. Bármilyen ábrázolásban találkozunk is vele, tartalmazza azt a dualista (kettős) életfelfogást, mely a kínai filozófia sajátja. Ellentétek, melyek kiegészítik egymást (ami az egész világegyetem jelenségeire jellemző): nincs fény árnyék...
Az iránytű a négy nagy kínai találmány egyike (papír, selyem, porcelán, iránytű). A hagyomány szerint az uralkodó kizárólag arccal dél felé ülhetett trónusán, és úgy kormányozhatta birodalmát. Elsősorban ez vezetett az iránytű minél pontosabb kifejlesztéséhez, nem az utazás elősegítése volt a cél, mint azt gondolhatnánk.
Az első iránytűt sze-nannak, azaz...
A sas a vágómadárfélék családjába tartozó egyes ragadozómadár-fajok összefoglaló elnevezése. A sasok különböző fajai ismertek, az ölyvformák, a kányaformák, a kígyászölyvformák, illetve a halászsasfélék.
A sas szimbolikája nagyon összetett: nagytestű ragadózóként a madarak királya, a Nap és az ég, az isteni uralom jelképe. Erőt és a harciasságot mutat, a napistenek...
Az emberek ősidők óta készítenek védőamuletteket, melyeknek természetfölötti erőt tulajdonítanak, így az megvédi viselőjét. Vannak gyógyhatással bíró, vagy szerencsét hozó amulettek is.
A hamza kezet leginkább amulettként használják, amit tarthatnak maguknál elrejtve, de lakóhelyük bejáratát is őrizheti, illetve halottaknak is adták a túlvilágra.
Az ősi egyiptomi temetkezési szertartásokon már udzsat-szem amuletteket...
Kos (Aries) - március 21. - április 20. között
A kos jelzi a tavasz beköszöntét, kezdőnapja a tavaszi napéjegyenlőség, a mikor egyforma hosszúak a nappalok és az éjszakák.
A tavasz minden kultúrában az új élet, a megújulás, az örök körforgás szimbóluma. Különböző rituálékkal ünneplik, van ahol böjttel, tisztálkodással, vagy az elvetendő...
A fenyőfa örökzöld, minden évszakban az állandóságot, az örök életet jelképezi.
A nyugati keresztény kultúrában isten fája, amelyen minden évben egyszer gyertyákat gyújtanak, hogy megünnepeljék a karácsonyt. Az élet fája, amely a Paradicsom közepén a jó és rossz tudásának fája mellett állt. Karácsonykor Isten visszafogadja az embert a kegyelmébe, vagyis...
A kígyót sokan félreértelmezik, pedig kevés olyan ősi állatszimbólum van, melyhez ennyi pozitív, segítő szimbólum társítható. Az ősi kultúrákban mindig az életerő, a termékenység, az újászületés, átváltozás, bölcsesség, szexualitás, gyógyítás szimbóluma.
A kígyó duális állat, azaz kettős jellemzővel bír. Egyes népeknél férfi, máshol női tulajdonságokkal ruházzák fel, van, ahol mindkét...
Építészet a tetoválásban
Az építészet is inspirálhat tetoválást, hiszen egy jól megtervezett épület önmagában is műalkotásnak számít, amely nem csak egy kor gondolkodását jellemzi, hanem a művészetét...
