Első hallásra mindenkinek a japán (Hanami) vagy kínai ünnep jut eszébe a cseresznyevirágzásról, ami nem véletlen, hiszen ezen ázsiai országok legnagyobb ünnepe. Ilyenkor, a tavasz kezdetekor a családok összejönnek, kivonulnak a természetbe, és együtt ünneplik a megújulást, az örök körforgást, a karmát, az illékony szépséget.
A cseresznyevirág ábrázolása szinte minden művészeti ágban jelentős, nem csak a költészetben, a festészetben, a divatban, de még a belsőépítészetben, a gasztronómiában és a tetoválásban is megjelenik.
A japán szamurájok egyik szimbóluma. A „busidó” szabályait (bátorság, őszinteség, hűség, becsület stb.) betartó harcosok tisztában vannak az élet mulandóságával, a virágok törékenysége, elhullása mutatja, hogy sem az erő, sem a hatalom nem örök, és nem csak a természet, az ember is folyamatosan változik.
Egy szamurájon tökéletesen megfér ez a kettősség, a keménység és a gyengédség, jelzi az önfeláldozást és az elmúlást. A cseresznyefa törzse kemény, míg a szirom törékeny, mint az emberi jellem. Folyamatosan törekedni kell a busidó betartására, az értékek megőrzésére, mert mint a virág, az élet is elillanhat.
Kínában hasonló jelentéssel bír a virágzási ünnep: a jó termés, a növények, az élet tisztelete, az örök körforgás és az élet elindulása a hideg, terméketlen évszak után.
A cseresznyevirág a szerelem, a jó szerencse jelképe is, az esküvőkön a boldogság, egység hozója.
Tetoválásként tökéletes választás azoknak, akik törekednek az erkölcsi szabályok betartására, értékelik a szépet, a pillanatnyi örömöket, de tisztában vannak az élet mulandóságával.
Kapcsolódó szimbólumok: hegyek, szamuráj, lótusz, Fuji, gésa
