Míg a Nap az isteniség, a hatalom, a ragyogás, a bölcsesség, a felvilágosultság vagy a férfi/apa szimbóluma, a Hold a női princípium megtestesülése. A titokzatosság, a folytonos megújulás, belső tudás, az anyaság, a szaporodás, a növekedés, a gazdagodás jelképe. A Hold a Nap folytonosságával szemben a ciklikusságot jeleníti meg; viszont számos kultúrában a sors kijelölője és irányítója is.
Ókori mitológia: Szeléné a görög mitológiában az ősi Holdistenség megszemélyesítője, míg Artemisz a Hold és a vadászat szűz istennője, ő segít a szülésnél és védelmezi a nőket és a gyermekeket. A római mitológiában alakjuk Luna istennőével azonosítható.
Kína: Csang-o holdistennő az ókori kínai mitológiában, a mesteríjász Hou-ji felesége. A legendák szerint férjétől kapott egy öröklétet biztosító elixírt, amelyet titokban egyedül megivott, s azon nyomban a Holdra repült. Gyakran egy fehér jáde nyúllal ábrázolják, akivel együtt él a Holdon.
A Hold az éjszakát, a kevésbé átláthatót is szimbolizálja, a lélek és a psziché archaikus világát, amely magában hordozza a megérzést, az álmokat és a teremtő képzeletet.
