A nyulak az egész világon elterjedtek, erdőben, mezőn, hegyen, szinte mindenhol megtelepedtek, ami elképesztően gyors szaporodási és alkalmazkodási képességeiknek köszönhető.
Szinte folyamatosan szaporodnak, képesek a superfoetatio-ra, ami azt jelenti, hogy már a vemhesség szakaszában is újra fogamzóképesek, így szinte a szülés után egyből, kb. két hét elteltével újra ellenek.
Ennek a szaporaságnak köszönhetően sok kultúrában a termékenység, a túlélés, a család szimbóluma.
A nyulak képesek alkalmazkodni szinte bármilyen körülményhez, a hegyi nyulak akár 3000 m magasságban is vidáman elélnek, télen egyébként barnás bundájukat fehérre cserélik, a sivatagi nyulak víz nélkül is sokáig bírják. Hallásuk kiváló, szemük kiemelkedően jó, így nemcsak minden neszt hallanak, de majdnem 360 fokban is képesek figyelni.
Gyakran 50 km/h sebességgel képesek futni, gyakori, hirtelen irányváltással megszakítva. Ezért társítják a furfanggal, éles elmével is. Más kultúrákban ugyanezt inkább gyávaságnak titulálták, bár a lényeg a túlélésen van, mindegy milyen áron.
A nyulat minden kultúrában a holdhoz kapcsolják, így nem csak feminin (nőies) de lunáris totem is. A tavasz jelképe.
A görög/római mitológiában igen gyakran kapcsolják a nyulat isteneikhez. Aphrodité kísérő állata, de sokszor ábrázolják Erósz (Cupido) oldalán is, itt nem csak a termékenység, hanem a bujaság szimbóluma is. Artemisz (Diana) Hold- és vadászisten attribútuma, de a háromarcú-háromtestű Hekaté, a boszorkányság mesterének is kísérője.
Az azték indiánoknál a Nyúlisten a részegek patrónusa, ő fedezte fel a kaktusz levéből erjesztett alkoholos italt. Az algokin indiánok szerint az egész világot a Nagy Nyúl (Micsabo, Glaszkep) teremtette.
A keresztény festményeken gyakran Mária lábánál látható fehér nyúl, mely azt jelképezi, hogy a Szűz, legyőzte a testiség vágyait. Szent Anna-képeken gyakori példa, a meddőség elleni vágyban a természetes ciklus, és termékenység kifejezése miatt ábrázolják. A Húsvéttal szinte azonosítjuk a nyuszit, illetve a tojásokat. A keresztény Húsvét ünnepe ráépült a pogány tavaszi napéjegyenlőség ünnepére.
Az angolszász Eostre (Easter) vagy germán Ostara holdistennőt nyúlfejjel ábrázolták, aki az új életet teremtette, a tavaszt és az újholdat jelképezte. Tiszteletére ünnepséget rendeztek ugyanebben az időben. A nyúl nem csak a termékenységet, hanem az élet és halál periodikus ismétlődését, az újjászületést is jelképezi, így még erősebben köthető a keresztényeknél a húsvéti feltámadáshoz.
Ázsiában elterjedt a telihold foltjaiban nyulat látni. A kínaiak a tavaszi holdünnepkor nyúllal díszítik süteményeiket, oltáraikon nyúlszobrokat és gyertyákat emelnek. A jin állata, a császárné emblémája.
A taoisták szerint az örök élet elixírjét egy nyúl készíti. A buddhista tanok szerint a nyúl az önfeláldozás jelképe, Buddha a Holdba emelte örök emlékül.
Kulcsszavak: termékenység, szaporaság, otthon, család, mozgás, tudatosság, bőség, sebesség, részegség, életöröm
Kapcsolódó szimbólumok: Hold, tojás, Szt. Anna, Szűz Mária, bárány
