A szkarabeuszimádat kultusza Egyiptomból indult el világhódító útjára. Hieroglif (egyiptomi kép/jel írás) képének jelentése: valamivé válni, születés, és a felkelő napot ábrázolja.
Egyiptomi neve „heper”, megegyezik a hajnali Nap nevével, és újjászületést, megtestesülést jelent, mivel Heper ugyanúgy görgeti maga előtt a napot, mint a bogár a galacsint.
Az egyiptomi fáraók szent állata, életükben és haláluk után is testükön viselték, mint védelmi amulettet, pedig ez a rovar egy egyszerű ganajtúró vagy galacsinhajtó bogár.
A hím állat trágyából golyót készít, majd azt fejjel lefele, tehát hátsó lábaival görgeti el a nőstényhez, ahol közösen elfogyasztják. A nőstény is galacsinokat gyúr, de ezekbe petét rak, majd a golyókat beássa a földbe. E miatt az ókórban azt hitték, hogy ez az állat a földből kel életre: így vált az önmagából való keletkezés jelképévé, így a felkelő napévá is, ami szintén az örök újászületés jelképe.
A szlarabeusz az egyiptomi halottkultusz meghatározó jelképe.
Ahogy a lárva bebábozódik, úgy van a halott teste is gyolccsal bepólyálva, illetve a múmiák szívének helyére egy „szívszkarabeuszt” helyeztek.
Az egyiptomiak hittek benne, hogy a szív az élet fenntartója, és mivel a szkarabeusz a feltámadás, az örök élet és az újjászületés jelképe, így a faragott amulett feladata volt a halottat megvédeni, továbbá a szíve helyén lévő szkarabeusz tett vallomást a túlvilági bírák előtt.
A képen: Faragott zsírkő szkarabeusz i. e. 550 körülről, rajta III. Thotmesz uralkodói neve (Menheperré)
Nem csak a halottakat védte, az élők is hittek védelmi erejében. Oltalmat nyújtott a baj, betegségek, ártó szellemek ellen. Ezen felül szerencsét, boldogságot, gazdagságot, hosszú életet reméltettek viselőik.
Szinte mindenféle anyagból elkészítették, főként drágakövekből, jáspisból, karneolból, de gyakori volt a mázas fajansz is. Aljára gyakran neveket, istenségek jelképeit, védelmi feliratokat véstek. A Földközi-tengeren keresztül a kereskedelmi útvonalak mentén mindenfelé elterjedtek.
Védelmi szerepe miatt pecsétként is használták. A szerelmesek egymásnak szkarabeuszt adtak, mivel az örökkévalóságot is jelképezte.
Aki tetoválásként ezt a szimbólumot választja, annak a szkarabeusz segít kitartóan haladni célja felé és védelmet nyújt.
