Az állatöv kilencedik jegye, ahol a Nap elhagyja a téli napfordulót. Ez az időszak az ősz végét jelenti, ekkor legrövidebbek a nappalok és leghosszabbak az éjszakák: november 22. és december 20. között.
Uralkodó bolygója a Jupiter, eleme a Tűz.
A Skorpió jegyében történő elmúlás után a Nyilas egyfajta békességet képvisel, a természet megnyugszik, mielőtt az igazi hideg beköszöntene.
Szimbóluma az ég felé kifeszített íj. A régi csillagtérképeken félig ló, félig ember formában jelenik meg, a kezében felvont íjjal. Ez az ábrázolás megegyezik a görögök kentaurjaival.
A mitológiai eredettörténet szerint Kheirón kentaurt egy napon Herkules véletlenül megsebesítette egy mérgezett nyíllal. Kheirón ugyan hallhatatlan volt, de a rettenetes fájdalmak miatt inkább lemondott az örök életről. Zeusz hagyta őt meghalni és halála után az égboltra helyezte a csillagkép formájában.
Ahogyan a szimbóluma is mutatja a Nyilas az eszményi, az ideál, az igazság keresője, mindig az égre, a távolba szegezi tekintetét.
A nyilas csillagkép szülötteinek érdeklődése széleskörű, állandó a törekvésük a magasabb rendű szellemiség irányába. Nyitottan fordulnak a transzcendes felé, keresik a természet és a társadalom törvényeit. Nemcsak a szellemi, hanem a földi élet örömeit sem vetik meg, életművészek, optimisták és pozitívak. Vibráló, szabadságra vágyó, független személyiségek.
A középkori Európában a Nyilast a magyarok csillagképének tartották, valószínűleg a kalandozáskori, nyilazó hadviselés látványa alapján.
Kapcsolódó szimbólumok: Kentaur, Nap, Hold, Föld, csillagok, csillagjegyek, zodiákus
